A magyar kormány által bemutatott gazdaságvédelmi akcióterv kiemelkedik az Európai Unió országai által eddig bemutatott gazdaságélénkítő intézkedések közül. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által gyűjtött adatokból az is jól látszik, hogy a magyar akcióterv méreteiben, léptékében és hosszú távú hatásaiban is a nagy gazdasági tartalékkal rendelkező európai országok által bejelentett intézkedésekhez hasonlítható - olvasható a szervezet elemzésében.
Az elmúlt hetekben az európai uniós tagállamok mindegyike bemutatta az új koronavírus elleni küzdelem során alkalmazott intézkedéseiket. Magyarország kormánya az elsők között, március 18-án jelentette be első gazdasági mentőcsomagját, melyet a teljes gazdaságélénkítő program bemutatása követett április 7-én. A kedden bemutatott akcióterv az elkövetkező időszakban a GDP nagyságrendileg 18-20 százalékával egyenértékű, több mint 9000 milliárd forintot biztosít a gazdaság megvédésére. Az ország éves jövedelmének minden ötödik forintja a védekezést szolgálja.
Az összesen csaknem 9200 milliárd forint értékű gazdaságvédelmi csomag nem külső segítségre épít, tehát nem növeli az ország kitettségét, hanem a vállalkozások megsegítését, így a munkahelyek megőrzését, vele a magyar emberek jövedelmének a biztosítását szolgálja.
NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN IS JELENTŐS A MAGYAR MENTŐCSOMAG
Nemzetközi összehasonlításban Magyarország egy rendkívül nagyvonalú javaslatcsomagot jelentett be a fiskális és a monetáris intézkedések tekintetében. Az európai közösségben mindössze hat olyan állam van, amely a 2019-es saját GDP-értékének több mint 16 százalékának megfelelő összeget fordít a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére.
Olaszország és Spanyolország, a vírus okozta gazdasági visszaesés által leginkább sújtott országok esetében nem meglepő a grandiózus programok bejelentése, a spanyol miniszterelnök 200 milliárd eurós (20 százalékos), az olasz miniszterelnök pedig 425 milliárd eurós (20,4 százalékos) csomaggal igyekeznek támogatásukról biztosítani a hazai vállalkozásokat és munkavállalókat.
Hasonlóképp forgatókönyvszerű az Egyesült Királyság és Németország, a kontinens vezető gazdaságainak reakciója is a lezárások okozta gazdasági válság kezelésére. A német szövetségi kormány a 2019-es német GDP 30 százaléknak megfelelő, 1100 milliárd eurós csomaggal, a brit kormány pedig a monetáris és fiskális eszközöket együttesen, 570 milliárd fonttal, azaz a GDP 24,6 százalékával egyenértékű forrással támogatja a Brexit miatt egyébként is meggyöngült szigetországi gazdaságot.
Ugyanakkor a két kisebb közép-európai tagállam, Magyarország 19-20 százalékos, valamint Csehország 18 százalékos bejelentése mindenképpen kiemelésre érdemes kontinentális összehasonlításban. A cseh kormány 100 milliárd cseh korona (3,7 milliárd euró, GDP 2 százaléka) értékű fiskális intézkedéscsomagot jelentett be, ezenkívül 10 milliárd cseh korona értékű hitelkeretet biztosított a vállalatok számára a fejlesztési bank, valamint ígéretet tett a csomag legerősebb intézkedéseként egy további 900 milliárd cseh korona (33,3 milliárd euró, GDP 16 százaléka) értékű hitelgaranciára.
A magyar csomag többek között olyan elemeket tartalmaz, mint a Németországban már bevezetett csökkentett munkaidős bértámogatás. Ez is egy olyan eszköz, amelynek az a célja, hogy azoknál a vállalkozásoknál se szűnjenek meg a munkahelyek, ahol most kevesebb a munka, ezért a munkavállaló és a munkáltató megállapodhatnak rövidített munkaidőben, amennyiben a cég megrendelésállománya 15 és 50 százalék közötti mennyiségre csökkent, az állam a teljes munkaidős és rövidített munkaidős bér közötti különbséget 70 százalékban kipótolja. Az így kieső időt a munkavállaló pedig saját képzésére, ismereteinek a mélyítésére új tudás megszerzésére tudja fordítani.
MIT TARTALMAZ AZ ÚJ GAZDASÁGVÉDELMI AKCIÓTERV?
A magyar kormány 3 alapot hoz létre:
- egy Járvány Elleni Védekezési Alapot,
- egy Gazdaságvédelmi Alapot,
- és egy az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapot. Ebben az alapban lesz feltűntetve az Európai Unió által, a jövőben érkező célzott források értéke.
A Védekezési Alap 663 milliárd forintos kezdő pénzügyi kerettel jön létre, amelyet nagyrészt a kormány biztosít, másrészt közös teherviselést vár a pártoktól, multinacionális vállalatoktól, bankoktól, és az önkormányzatoktól is. Ebből az Alapból fizeti a kormány az egészségügyi védekezés eddigi és jövőbeni költségeit, például az egészségügyi eszközbeszerzéseket, egészségügyi beruházásokat, az egészségügyi szakdolgozók őszre tervezett újabb béremelését és egyszeri félmillió forintos bérkiegészítését.
A Gazdaságvédelmi Alapot 1345 milliárd forinttal tölti fel a kormány. Ezt az összeget a magyar munkahelyek, a magyar gazdaság védelmére és újraindítására, vagyis a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtására fordítják.
Magyar Nemzeti Bank által biztosított 3000 milliárdos új forrás is a hazai vállalkozások fennmaradását, a válság legyőzését, így a magyar emberek munkáját hivatott biztosítani. Ezen felül a Nemzeti Bank 250 milliárd forint osztalékot fizet be a költségvetésbe, a védekezés többletforrásaként.
A három pillérből álló akcióterv most elindított szakasza öt fő területet ölel fel:
- Az első a munkahelymegőrzésről szól.
- A második a munkahelyteremtésről. Képzési és oktatási támogatások indulnak.
- A harmadik a kiemelt nemzetgazdasági ágazatok megerősítését tűzi ki célként, ilyen a turizmus, egészségipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság, építőipar, logisztika, közlekedés, film- és kreatív ipar.
- A negyedik a vállalkozások finanszírozása. Vállalati likviditást segítő hitel-, garancia- és tőkeprogramok indulnak, közel 2500 milliárd Ft értékben.
- Az ötödik a családok és nyugdíjasok védelme. Visszaépül a 13. havi nyugdíj.
De a gazdaságvédelmi akcióterv részeként többek között:
- felgyorsítják az áfa-visszaigényléseket,
- a fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalók biztosítási jogviszonya nem szűnik meg,
- a munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra összesen több százmilliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok,
- az informatikai képzések tandíjainak 95 százalékát átvállalja az állam,
- az állást keresők kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak,
- az egyetemi hallgatók egyszeri, szabad felhasználású, 500 ezer forint összegű, kamatmentes diákhitelt igényelhetnek,
- többletforrásra számíthatnak a vírustól legjobban érintett, Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező ágazatok. Ennek megfelelően az építőipar, a közlekedés, a logisztika, az idegenforgalom, a kreatív ipar, az egészségipar, és az élelmiszeripar beruházási és fejlesztési támogatásokban, adócsökkentésben részesül, kedvező hiteleket és tőkeprogramokat kap. A turizmus támogatására 600 milliárd forint jut,
- az idegenforgalmi adót a kormány az év végéig felfüggeszti, június végéig a SZÉP Kártya után a szociális hozzájárulási adó 2 százalékra csökken, és megemelkedik a hozzá tartozó összeghatár is,
- támogatásban részesülnek mind az egyetemi, mind a vállalati kutatóintézetek, munkájukat az Egészségipari Innovációs Ügynökség fogja koordinálni,
- a munkaadók védelmében vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdetett,
- meghosszabbodnak a gyermekek otthongondozási díjához kapcsolódó határidők, valamint a tartósan beteg gyermeket nevelő szülők jogosultságai a magasabb összegű családi pótlékra. A tanév vége helyett a vészhelyzet végéhez igazodik az idei jogosultság családi pótlékra. Kedvezően módosulnak a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások szabályai és határideje is.
A vírus terjedésével összefüggő korlátozások elhúzódásával párhuzamosan folyamatosan várhatók újabb és újabb bejelentések, az egyes csomagok méretét bővítő rendelkezések.
Ha megnézzük az európai országok által kihirdetett gazdasági mentőcsomagok GDP-arányos méretét, megállapíthatjuk, hogy európai összevetésben Magyarország gazdaságfejlesztési programja nagyságrendjét tekintve a legjelentősebbek közé tartozik, mely világos üzenet a magyar vállalkozások és munkavállalók részére a Kormány elszántságáról a magyar munkahelyek és a magyar gazdaság védelme https://www.origo.hu/gazdasag/20200410-a-magyar-gazdasagi-mentocsomag-europai-viszonylatban-is-kiemelkedo-elszantsagot-tukroz.htmlérdekében.
forrás: Origo
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.