JANUÁRBAN 2 MILLIÁRD DOLLÁRNYI ADÓSSÁGA JÁR LE A MAGYAR ÁLLAMNAK, FEBRUÁRBAN TOVÁBBI 1 MILLIÁRDOS EURÓ KÖTVÉNY FUTAMIDEJE ÉR VÉGET. EZEKET AZ ÖSSZEGEKET A KINCSTÁR EGY ÖSSZEGBEN FOGJA RENDEZNI, MÉGHOZZÁ FORINTBAN. ERRE A FEDEZET PEDIG NEM MÁS, MINT A SZUPERÁLLAMPAPÍRBÓL BEFOLYT 3000 MILLIÁRD FORINT EGY RÉSZE. VÉGÜL IS AZ A LEGJOBB ADÓSSÁG, AMIT MÁR KIFIZETTÜNK. AZ ORSZÁGNAK AZ A LEGJOBB, HA AZ ÁLLAM A SAJÁT ÁLLAMPOLGÁRAINAK, A SAJÁT PÉNZNEMÉBEN TARTOZIK, HISZEN ÍGY A KAMATOK IS AZ ORSZÁGBAN, A LAKOSSÁGNÁL MARADNAK.
Ez a “forintosítás” így elmondva nagyon egyszerűen hangzik: semmi más, mint hogy a dollár és euró adósságot a magyar állam átváltja forint adósságra. Olyasmi, mint amikor anno a svájci frank alapú hiteleket a magánszemélyek felé a bankok átkonvertálták forint alapú hitellé. Onnantól kezdve a magyar polgárnak nem kellett figyelni az árfolyamra, csak a kamatokkal kellett törődnie. Valami ilyesmi az a folyamat is, ha az állam forintosít, persze a nemzetközi pénzpiacokon végrehajtani ezeket a műveleteket jóval bonyolultabb.
A FEDEZET A “SZUPERÁLLAMKÖTVÉNY”
Mint tudjuk már 3000 milliárd forint jött össze a szuperállampapírból, ami durván számolva mintegy 9 milliárd euró. Ennek egy részét (jelen esetben), vagy tán az egészet (a későbbiekben), a magyar kormány a deviza adósság törlesztésére fordítja. Ennek a legegyszerűbb módja, ha egy lejáró kötényt a kincstár egy összegben kifizet, majd kezet ráz a befektetővel és elköszön tőle. Elképzelhető a lejárat előtti törlesztés is, amit a piacokon visszavásárlásnak neveznek, de ez mindig alku kérdése. Ilyen üzletet akkor érdemes kötni, ha jobban megéri törleszteni, mint megvárni a hitel lejáratát.
AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT ADATAI SZERINT 2019-BEN A MAGYAR ÁLLAM 270 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKBEN VÁSÁROLT VISSZA DEVIZAKÖTVÉNYT. AHOGY ERRŐL A PORTFÓLIÓ GAZDASÁGI PORTÁL FOGALMAZOTT, AZ ILYESMIT NEM VERIK NAGY DOBRA. A KÉT FÉL SZÉPEN CSENDBEN LEBOLTOL EGYMÁSSAL, MAJD MINDENKI MEGY A DOLGÁRA.
Varga Mihály pénzügyminiszter és az Államadósság Kezelő vezetője, Kurali Zoltán szerint az idén 741 milliárd forintnyi devizaadósság jár le. Konkrétan január 29-én egy 2 milliárd dolláros kötvény, február 24-én 1 milliárd eurós kötvény és júliusban még egy rövid lejáratú 1 milliárd jüanos kibocsátás ér véget. Ezeket a tételeket a magyar állam forintból fizeti ki, amely összeg rendelkezésre áll a Magyar Nemzeti Bank számláin. Ez a forint összeg tulajdonképpen nem más, mint a szuper államkötvényből befolyt pénz egy része.
NINCS ÁRFOLYAMKOCKÁZAT
Felmerül a kérdés, vajon a magyar állam miért forintosít. Ennek egyszerű ok van: a piaci kockázat jóval kisebb forint adósság mellett, mint bármely más valuta esetén. A forint kötvényeket nagyobb részt manapság a lakosság jegyzi, és ők nem szoktak spekulálni a valutapiacokon. Nekik az a céljuk, hogy biztonságban tudják a pénzüket és ha lehet, akkor minél nagyobb kamatot is kaphassanak. Ebből a pénzből a magyar állam nyugodt körülmények között gazdálkodhat és tarthatja fent a folyamatos likviditást. Másrészt forint adósság esetében nincs árfolyamkockázat. Igaz, hogy külföldi adósság rendezése devizát igényel, amit valutapiacokon meg kell vásárolni. Az ilyen vásárlások egy időre lenyomják a forint árfolyamát. De ez egyszeri történet és utána el lehet az egészet felejteni.
A LÉNYEG AZ AZONBAN AZ, HOGY ÉV VÉGÉRE AZ ÁLLAMADÓSSÁG ALIG 18 SZÁZALÉKA LESZ DEVIZÁBAN, A TÖBBI KOCKÁZATMENTES FORINT JEGYZÉSBŐL ADÓDIK ÖSSZE.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.